Studium Alapítvány honlapja

A Budapesti Tündérhegyi Európai Pszichoterapeuta Képző Intézet (TEPKI) és a Studium Alapítvány közös szervezésében 2010 szeptemberében két pszichoterápiás képzés indul: Klinika 1., Klinika 2. évfolyamok.
A képzést a Budapesti Tündérhegyi Európai Pszichoterapeuta Képző Intézet (TEPKI) szakemberei végzik.

Jelentkezés: Szakmai önéletrajzzal, 2010. június 1.-ig, a következő címen: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A képzés időtartama: 2010 szeptember - 2011 június. A képzésekre hétvégenként, havi egy alkalommal kerül sor, összesen 7 alkalommal.
Megjegyzés: Az oktatók előzetes interjú és szakmai önéletrajz alapján állapodnak meg a jelentkezőkkel a részvételben.

A képzés ismertetése:

1. Propedeutikai fázis
Az egyéves propedeutikai fázis a szakvizsga-képzés részeként tartalmazza az elméleti és gyakorlati követelményeket szakorvosok és pszichológusok számára. A képzés betekintést nyújt a pszichoterápia elméleti és módszertani alaptételeibe és bevezet a dinamikus pszichoterápiás irányú kivizsgálás, valamint a pszichoterápiás tanácsadás és betegvezetés gyakorlatába. A tanév végére a hallgatók elsajátítják a pszichoterápiás irányú exploráció gyakorlatát is. Jelentkezhetnek: A propedeutikai fázis önálló továbbképzésként ajánlható más diplomával rendelkező segítő foglalkozású szakembereknek is (gyógypedagógusok, szociális munkások, védőnők, mentálhigiénés szakemberek), mindazoknak, akiknek munkájában hangsúlyos szerepet kap a kapcsolati folyamatok megértése és kezelése.
2. Klinikai fázis I. év
A pszichoterápiás képzés klinikai fázisának első tanéve lehetőséget nyújt a pszichoterápiás elméleti alapok és a gyakorlati klinikai munkamód elsajátítására. A képzés nagy hangsúlyt helyez a rövidterápiák diagnosztikai, indikációs és terápiás előkészítését biztosító pszichoterápiás első interjú gyakorlatának elsajátítására. A tematika kiterjed a korszerű pszichoszomatikus ismeretekre, a pszichopatológia, a pszichodinamika és a feltáró pszichoterápiák alapismereteire. A képzés keretében elsajátítható az egyes kórképek pszichodinamikájának megismerése és speciális terápiás megoldásai, valamint a gyógyszeres terápia és pszichoterápia kombinálásának kérdései. Az első tanév gyakorlati követelményeként a hallgatók pszichoterápiás első interjúkat vesznek fel és esetmegbeszélő csoportban dolgozzák fel. Jelentkezhetnek: a propedeutikai fázist sikeresen elvégzett orvosok és pszichológusok valamint pszichiáter szakorvosok, és pszichológusok.
3. Klinikai fázis II. év
A második tanév gyakorlati követelményeként a hallgatók szupervízió mellett rövid pszichoterápiás eseteket visznek és a képzés befejezéseként esettanulmányt készítenek. A második tanév pszichoterápiás ismeretanyaga dinamikus szemléletű rövid pszichoterápiára készít fel és önismereti sajátélményű egyéni terápiával és szupervízióval a Pszichoanalitikusan Orientált Képző Egyesület keretei között módszerspecifikus képzéssé is kiegészíthető. Az elvégzett klinikai fázis bármely módszerspecifikus pszichoterápiás irányzattal kombinálható, így például a Csíkszeredában folyó családterápiás képzéssel is. Jelentkezhetnek: a Klinika 1. fázist sikeresen elvégzett orvosok, pszichiáter szakorvosok és pszichológusok.

Az alábbi könyvek megtalálhatóak a Studium Orvosi Szakkönyvtárban:

	Glen O. Gabbard: A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve Kiadó: Lélekben Otthon, Budapest Kiadási év: 2009 Oldalszám:224 Ez az elismert szakértő tollából származó kivételesen gyakorlatias szöveg, mely az Alapkészségek a pszichoterápiában sorozat öt kötetéből az első, bevezetést nyújt a hallgatók és a szakemberek számára a hosszú pszichodinamikus pszichoterápia alapelveibe. Középpontjában a felnőttekkel folytatott egyéni hosszú dinamikus munka áll. Eltérően a tárgyban már megjelent egyéb írásoktól, ez a tömör kötet a szerző tanári tapasztalatain alapszik, és ezért közvetlenül azokat a problémákat célozza, melyekkel a hallgatók képzési időszakuk során találkozhatnak. Klinikai esetpéldákon keresztül a szerző bemutatja, hogy miként lehet a pszichodinamikus elmélet főbb alapelveit nehéz helyzetekben hasznosítani, és hogy hogyan küzdünk meg a pszichoterápiás munka során gyakran felmerülő nehézségekkel.
	Mentzos, Stavros: A konfliktus- feldolgozás neurotikus módjai Kiadó: Lélekben Otthon, Budapest Kiadási év: 2003 Oldalszám: 330 Stavros Mentzos, született 1930-ban Athénben, pszichiáter és pszichoanalitikus. 1971–95-ig a frankfurti egyetem klinikájának pszichoterápiás és pszichoszomatikus részlegét vezette. A pszichoanalízis változóban van. Ez a könyv úgy értendő, mint egyfajta kísérlet, amely mindamellett, hogy az elmélet és gyakorlat pillanatfelvételét nyújtja, a szakemberek számára hozzászólás is kíván lenni a vitás kérdésekhez, a laikusok számára pedig bevezetés napjaink pszichoanalízisébe.
	Szőnyi Gábor, Füredi János: A pszichoterápia tankönyve Kiadó: Medicina, Budapest Kiadási év: 2000 Oldalszám: 595 A pszichoterápia kifejezés a tizenkilencedik század végétől használatos, a lelki gyógyítás gyakorlata viszont egyidős az emberiséggel. A könyv felépítésében követi a pszichoterápiás képzés kettős felépítését. Tárgyalja a gyakorlat közös kérdéseit és a specifikus eljárásokat. Az általános rész a terápiás kapcsolatot állítja középpontba, a részletes rész bemutatja az eljárásokat. Egy pszichoterápiai eljárás egyedi, megismételhetetlen kapcsolatban valósul meg. Külön kerül tárgyalásra néhány kiemelt alkalmazási terület, a képzés, a kutatás, az etika témája.
	Rövid dinamikus pszichoterápia Kiadó: Animula, Budapest Kiadási év:2000 Oldalszám:196 A változáshoz szükséges időtartam rövidítésének, a hatékonyság fokozásának igénye egyidős a tudományos alapú pszichoterápiával. Az úttörők (köztük Ferenczi) nyomán Bálint Mihály és Franz Alexander kutatta először megtervezetten a témát. Az akut pszichés krízisről összegyűlt tapasztalatok segítettek abban, hogy a 60-as évekre tanítványaik (Malan, illetve Amerikában Sifneos, Eisenstein, Davanloo) kialakítsák a rövid dinamikus terápia alapelveit és lehetővé váljék az eredmények nemzetközi összehasonlítása. (Ebben nem kis szerepe van a videotechnika fejlődésének is.) A jelen kötetben H Davanloo, S Eisenstein, DH Malan, J Marmor és PE Sifneos tanulmányait találjuk, a téma valamennyi fontos elméleti és gyakorlati vetületéről.